BITKÉP A bitképeket a rajzolóprogram képpontokból állítja össze. Úgy képzelhetjük el, mint egy igen sok elembõl álló színes mozaikot. A különbözõ színû pontokból, azok kisebb-nagyobb halmazából bontakoznak ki az alakzatok. Az elkészített rajzok tárolásához szükséges hely nagyságát meghatározza a képpontok száma. Egy rajz képpontjainak száma pedig a rajz méretétõl és a felbontástól függ. A fájlméretet befolyásolja az is, hogy milyen színmódban dolgozunk, vagyis hány különbözõ színt használunk a munkánkban.

FELBONTÁS A felbontás (resolution) adja meg, hogy adott távolságon, 1 hüvelyken belül, hány képpont legyen. Mértékegysége a DPI (Dot Per Inch) magyarul pont/hüvelyk. Képernyõs megjelenítésnél 72 esetleg 96 DPI felbontást használhatunk, nyomtatásnál érdemes ennél nagyobb felbontást választani, például 150-200 DPI-t. Jó minõségû, színes nyomtatón készített 300 DPI-s képek már közelítik a féyképminõséget.

SZÍNMÓD (Color mode) más néven színmodell. A leggyakrabban használt színmódok: Grayscale - a szürke 256 színárnyalatát tartalmazza, Paletted - érdemes ezt a módot használni, ha az internetre készítünk képeket, RGB - elsõsorban képernyõs megjelenítéshez, CMYK - elsõsorban nyomtatáshoz.

OBJEKTUM A Corel PHOTO-PAINT-ben használt objektumok nem határozott körvonalú, zárt alakzatok. Ezeket az objektumokat úgy képzelhetjük el, mint lapnyi méretû átlátszó fóliákat, melyeknek egyes részei, bizonyos pontjai színezettek. Ahol az objektumfóliát nem színeztük, nem festettük be, ott az alatta levõ objektum vagy háttér látszik. A leírásokban az objektum szó helyett gyakran az objektumfólia kifejezést használtuk, ezzel is érzékeltetni szeretnénk, hogy a program az objektum fogalmán az egész lapméretû területet érti, s nemcsak a színezett részeket.

MASZK A maszkot úgy képzelhetjük el, mint egy lapnyi méretû lemezt a rajzunk felett, amin egy vagy több kisebb nagyobb lyuk, rés tátong. A lemez minden beavatkozástól megvédi a takart felületet, ezért csak ott módosíthatjuk az alatta levõ képet, objektumot, ahol a lemez lyukas. A maszkkal elkülönített részeket nemcsak módosíthatjuk, hanem áthelyezhetjük, másolhatjuk, kivághatjuk, objektumot készíthetünk belõle. Egy maszk készítésekor tulajdonképpen azt kell meghatároznunk, hogy az alkalmazandó védõlemezen hol legyenek lyukak, vagyis hol maradjon szerkeszthetõ a maszk alatti kép. Maszkot két módon határozhatunk meg: terület vagy szín megadásával.